K�tsz�zharminc�t �ve, 1770. szeptember 2-�n rendezt�k Bud�n az els� lott�sorsol�st.

A lott� sz� olasz eredet� (lotto olaszul annyit tesz, mint r�sz, r�szesed�s), de m�r az �kori R�m�ban is rendeztek a szaturn�lia �nnepen olyan sorsj�t�kot, ahol sorsjeggyel �rt�kes t�rgyakat, vagy rabszolg�kat lehetett nyerni. Az els�, mai �rtelemben vett lott�-jelleg� szerencsej�t�k a 16. sz�zadban, Firenz�ben sz�letett, ahol maguk a j�t�kosok adt�k �ssze a nyerem�nyalapot.
A kilencven sz�mos lott� az it�liai Genov�b�l ered: a v�rost vezet� test�letbe minden �vben �t �j tag ker�lt, akiket kilencven polg�r k�z�l sorsoltak ki, s a n�p fogad�st k�t�tt szem�ly�kre. Az egyre kedveltebb� v�l� foglalatoss�got az anyagi neh�zs�gekkel k�szk�d� el�lj�r�s�g int�zm�nyes�tette, az els� sorsol�st 1620-ban rendezt�k meg. A "genovai j�t�k" viharosan terjedt, hamarosan az it�liai f�lsziget t�bb v�ros�ban rendeztek hasonl�, kilencven sz�mos sorsh�z�sokat.
A j�t�kszenved�ly, a k�nny� �s l�lekrombol� gazdagod�s es�lye ellen�rz�seket is kiv�ltott, a p�p�k kifejezetten tiltott�k a r�szv�telt. Nem sok sikerrel: a biztos bev�teli forr�sra minden uralkod� igyekezett r�tenni a kez�t, s�t m�g az amerikai kongresszus is enged�lyezte a lott�t 1776-ban a f�ggetlens�gi harc t�mogat�s�ra.
A Habsburg birodalom osztr�k �s cseh tartom�nyaiban 1751-ben cs�sz�ri p�tens honos�totta meg �s nyilv�n�totta �llami monop�liumm� a lott�j�t�kot. Magyarorsz�gon 1762. m�rcius 26-�n enged�lyezte M�ria Ter�zia Pozsonyban �s Temesv�rott a lott�t, a rendez�s jog��rt 1770-ben Baratta Andr�s k�zel f�lmilli� forintot fizetett, ez az �sszeg egy �vtizeddel k�s�bb 800 ezer forintra n�tt. Buda v�ros�ba n�mi k�s�ssel, 1770-ben �rkezett meg a lott�, ez �v szeptember 2-�n forgatt�k meg a Fels� piac t�ren, a mai Batthy�ny t�ren �ll� j�ved�ki �p�letben a szerencsekereket, avagy ollafortun�t, ahogy akkor nevezt�k.
A koncesszi�t a takar�kos II. J�zsef 1787-ben megsz�ntette, a hatalmas hasznot hajt� j�t�k szervez�se �llami k�zbe ker�lt. A sorsol�sokat k�thetente rendezt�k, a szelv�nyek gy�jt�s�t gabonakupecek, kocsm�rosok, trafikosok v�gezt�k, a lott�gy�jt�d�k h�l�zata az eg�sz orsz�gra kiterjedt. Akkoriban n�gyf�le lehet�s�get lehetett megj�tszani: hat�rozatlan egyes h�z�s, azaz az �t megtett sz�m b�rmelyike nyert, hat�rozott egyes h�z�s, azaz meg volt szabva, a sz�m h�nyadiknak ker�l el�, amb� (kettes) �s tern� (h�rmas) tal�lat. Quatern�ra �s quintern�ra, azaz n�gyesre �s �t�sre nem lehetett fogadni.
A kiegyez�s ut�n, 1868-ban az osztr�k tulajdon� lott� hazai k�zbe ker�lt, l�trej�tt a Magyar Kir�lyi Lott�igazgat�s�g, amely �vente h�rommilli� forinttal gazdag�totta az �llamkincst�rt. A lott�nak azonban komoly ellent�bora volt (a szoci�ldemokrata p�rt is hevesen k�vetelte betilt�s�t), ez�rt 1895-ben megsz�ntett�k, hely�re az oszt�lysorsj�t�k l�pett.
A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a tot� j�tt divatba, a lott� csak t�bb mint hat �vtized ut�n, 1957. m�rcius 7-�n indult �jra. A korm�ny gazdas�gi okokb�l �s a t�rsadalmi ig�nyek kiel�g�t�se �rdek�ben adta �ld�s�t a tervre, egyben azt is eld�nt�tt�k, hogy ism�t a nagy hagyom�nyokkal rendelkez� genovai rendszert vezetik be. A szab�lyzat szerint a 90 sz�m k�z�l kih�zott 5 sz�m alapj�n a fogad�k 2, 3, 4, illetve 5 tal�lat�rt kapnak nyerem�nyt, a befolyt �sszeg 40 sz�zal�ka a k�lts�gvet�s�, 60 sz�zal�ka pedig a nyerem�nyalapba ker�l. A nyerem�ny �sszege az egyes nyer�oszt�lyokon bel�l a nyertes szelv�nyek sz�m�t�l f�gg. Egy sima lott�szelv�ny �ra a kezdetekkor 3 forint 30 fill�r volt, ma 175 forintot kell fizetni egy fogad�szelv�ny�rt. 1991 �ta az �ttal�latosok h�nyad�t nem osztj�k fel a n�gyesek k�z�tt, hanem h�tr�l h�tre halmoz�dik, eg�sz addig, am�g valaki el nem viszi a nemritk�n hatalmasra duzzadt �sszeget.
Az els� �ttal�latos 855 ezer forintot fizetett, az 1 milli�s "�lomhat�rt" 1959-ben l�pte �t az �ttal�latos, a 2 milli�sra 1964-ig kellett v�rni. 5 milli� forintos nyerem�nyt el�sz�r 1986-ban fizettek ki, 10 milli�t 1989-ben �rt az �t�s, a 100 milli�s �lomhat�r �ve 1992, az 500 milli�s� 1994 volt, az 1 milli�rd forintos nyerem�ny pedig 1999-ben tal�lt gazd�ra. Az eddigi legnagyobb �sszeg� rekord a 2003-ban el�rt 5 milli�rd forintos nyerem�ny volt. Az �ttal�latosok sz�ma �vente �ltal�ban �t �s kilenc k�z�tt mozog, annak a matematikai es�lye, hogy mind az �t sz�mot eltal�ljuk, a sz�m�t�sok szerint csaknem 1:44 milli�hoz.
Az �t�s lott� m�ig a legn�pszer�bb sz�msorsj�t�k Magyarorsz�gon, b�r az 1980-as �vek v�g�t�l �jabb lott�j�t�kok terjedtek el: a hatos lott�ban 45 sz�mb�l hatot (illetve �t plusz egyet), a skandin�v lott�ban 35 sz�mb�l hetet kell eltal�lni. 1996 tavasz�n indult a KENO, 2001 szeptember�ben pedig a Luxor nev� sz�msorsj�t�k.
(Panor�ma - Vlad�r Tam�s, Sajt�adatbank)